amely az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete az óvodások neveléséért megalakítása céljából jött létre, és amelynek a mai napon hatályos tartalma – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva – az alábbi.

---

Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesület az óvodások neveléséért (a továbbiakban Egyesület) olyan önkéntesen létrehozott szervezet, amely a Polgári Törvénykönyv 61-64.§-ai és az egyesülési jogról szóló 1989. évi tv. alapján egyesületként jött létre. Az Egyesület a Ptk. 61.§-a értelmében jogi személy.
Az Egyesület olyan önkormányzattal rendelkező, nonprofit társadalmi szervezet, amely szakmai koordinációs, érdekvédelmi és érdekképviseleti céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre és demokratikusan elfogadott alapszabálya szerint működik.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

---

II. Az egyesület elnevezése

---

Az Egyesület teljes neve:
Az Egyesület rövidített neve:
Az egyesület székhelye:

---

Az Egyesület célja, hogy széles körben megismertesse, bevezesse és támogassa az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” elnevezésű, átfogó alternatív programot, amely elősegíti a gyermekek érzelmi életének és életkor-specifikus művészeti értékeiknek a védelmét, azt, hogy az óvodások okos szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli szabad légkörben, sok szép élménnyel töltsék el az óvodás éveiket.
E program alkalmazásával érvényesíthető a gyermekek azon joga, hogy életkoruknak, egyéni érdeklődési körüknek és képességeiknek megfelelőtevékenységekben vegyenek részt.

A program alappillére kettős. Egyrészt az érzelmekre épít és a gyermek tevékenységét, alkotókészségét hangsúlyozza. Az érzelmeknek rendkívüli jelentősége van az óvodás korú gyermek életében. Ez a kor a nagyfokú érzelmi labilitás, a polarizált érzelmek kora. Ezen életkori sajátosságokat olyan szeretetteljes pedagógiával szeretnénk befolyásolni, melyben a gyermek érzelme differenciálódhat, megnövekedhet a pozitív érzelmi állapot tartóssága, csökkenhet a gyermek érzelmi labilitása, megszelídülhet a végleteket mutató érzelmi reagálása, fokozódhat az érzelmek feletti uralkodás képessége és kialakulhat a gyermek gazdag érzelmi skálája.

A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kap a kreatív gondolkodási irány megerősítése. A kreatív gondolkodás utat nyithat a gyermekek képzelő- és alkotóerejének kibontakozásához.
A program abból a felismerésből született, hogy a társadalmunkban a gyermekek érzelmi nevelésének legalább olyan hangsúlyt kell kapnia az óvodai nevelés terén, mint a testi-értelmi felkészülésnek az iskolában való helytálláshoz.
Annak érdekében, hogy a gyermekek érzelmileg gazdag, alkotó és kreatív személyiségekké válhassanak, jött létre az a program, melynek elterjesztését és megvalósítását célozza a most megalakuló Egyesület.
/Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” program szakmai leírása az Alapszabály mellékletét képezi./

---

IV. Az Egyesület a fentiekben meghatározott célját az alábbi formákban valósítja meg :

---

1. Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” program működésének támogatása és terjesztése, a bázisóvodák mûködtetése.
2. A programban közreműködõk szakmai érdekképviselete.

3. A programban dolgozók és közremûködõk szakmai összefogása, képzése és továbbképzése. Ennek keretében szakmai összejövetelek, gyakorlati bemutatók, fórumok rendezése, továbbképzések, posztgraduális képzések, tapasztalatcserék, országos és regionális tanácskozások szervezése, koordinálása és lebonyolítása.
4. A programhoz tartozó kiadványok terjesztése, a programhoz tartozó területekkel kapcsolatos kísérleti kutatómunkába való bekapcsolódás.
5. Az egyesület a hazai lakosság figyelemfelhívását vállalja a program pozitív nevelõ értékeire, hogy ezzel is segítse az óvodáskorú lakosság érzelem-gazdag nevelését.
6. A határon túli óvodapedagógusok továbbképzésében részt vesz, és szakmai támogatást nyújt a programot adaptáló és felhasználó óvodáknak.

---

V. Az egyesület tagsága

---

1. Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
2. Az Egyesület tagsága rendes, tiszteletbeli és pártoló tagokból áll.
3. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan belföldi és külföldi magán- vagy jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõzervezete aki, illetve amely támogatja az Egyesület céljainak megvalósítását, elfogadja az alapszabályát, ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja és tagdíjat fizet.
4. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a belföldi vagy külföldi szakember, akinek érdemei, munkája alapján a közgyûűés - az Egyesület bármely tagjának javaslatára - ezt a címet adományozza. A tiszteletbeli tagok tagságát oklevél tanúsítja.
5. Az Egyesület pártoló tagja lehet:
    a./ minden olyan személy, aki az alapszabályt elfogadja és vállalja az Egyesület erkölcsi és anyagi támogatását,
    b./ minden olyan jogi személy, amely belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal az Egyesület erkölcsi és anyagi támogatására.
A pártoló tagok által nyújtott támogatás felhasználásáról az Egyesület szervei döntenek.
6. Az egyesületi tagsági viszony keletkezhet:
    a./ az egyesület alapításakor, alapító tagként,
    b./ belépéssel,
    c./ tiszteletbeli cím adományozásával,
    d./ pártolói tevékenységgel.
Az Egyesületbe történõ belépési szándékot az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal kell jelezni, melyben a belépõ igazolja a tagsági feltételek meglétét és nyilatkozik arról, hogy az Egyesület alapszabályát és egyéb szervezeti és működési szabályait elfogadja és magára nézve kötelezõnek ismeri el.
7. A tagsági viszony megszûnik:
   a./ kilépéssel,
   b./ kizárással,
   c./ elhalálozással / megszűnéssel
   d./ tiszteletbeli cím visszavonásával.
Az Egyesület tagja saját elhatározása alapján, indoklás nélkül kiléphet a szervezetbõl, miután az elnökséget szándékáról írásban értesítette.
Kizárható az a tag:
   a./ aki az alapszabály elõírásait megsérti,
   b./ aki súlyosan vét a hivatás etikája ellen,
   c./ aki súlyosan vét a törvények ellen,
   d./ akinek egy éves tagdíjhátraléka van, és azt az elnökség írásbeli felszólítását követõen sem rendezi.
A tiszteletbeli egyesületi tagsági cím visszavonásáról az elnökség elõterjesztése alapján a közgyûlés dönt. A rendes és pártoló tagok felvételét, illetve kizárását kimondó elnökségi határozatokat, az elnökség erre vonatkozó elõterjesztése alapján, a közgyûlés hagyja jóvá.

---

VI. A tagok jogai és kötelezettségei:

---

1. Valamennyi tag joga, hogy:
a./ Részt vegyen az egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitûzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelõ tájékoztatást kapjon, véleményét és javaslatát szóban vagy írásban megtegye és azokra választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére;
b./ Az egyesület egészének és szerveinek mûködésével, célkitûzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi-, pénzügyi helyzetével összefüggésben az egyesület szerveihez, tisztségviselõihez kérdéseket intézzen és azokra érdemi választ kapjon;
c./ Az egyesület által megállapított feltételek mellett, kedvezményesen igénybe vegye az egyesület szolgáltatásait és eszközeit.
2. A rendes tag szavazati joggal rendelkezik, az Egyesület minden vezetõ testületébe és tisztségére jelölhetõ és választható. Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkezõ tagját a választott vagy kinevezett, a szervezet bírósági nyilvántartásba vételét igazoló végzésben meghatározott, vagy a kinevezõ okmányon feltüntetett képviselõje képviseli az Egyesület rendezvényein.
3. A tiszteletbeli és pártoló tag tanácskozási joggal rendelkezik, tisztségre azonban nem választható.
4. A rendes tag köteles:
a./ az alapszabály rendelkezéseit betartani, az egyesület vezetõ szervei határozatának végrehajtását elõsegíteni;
b./ tagtársaival együttmûködni;
c./ a közgyûlés által meghatározott tagdíjat fizetni.
5. A tiszteletbeli és pártoló tag köteles az alapszabály rendelkezéseit megtartani.
6. A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

---

VII. Az egyesület szervei

---

1. Az Egyesület szervei:

A/ Közgyûlés
B/ Elnökség

2. Az Egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával mûködnek.
A/ Közgyûlés
Az Egyesület legfõbb szerve a közgyûlés, amely a tagok összességébõl áll.
A közgyûlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Tisztújító közgyûlést három évente kell tartani.
Rendkívüli közgyûlést kell összehívni, ha:
- a tagok egynegyede - az ok és cél megjelölésével - írásban kezdeményezi,
- a bíróság elrendeli.
A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a./ az alapszabály megalkotása, elfogadása és módosítása;
b./ az egyesület éves költségvetésének meghatározása és a pénzügyi terv jóváhagyása;
c./ az egyesület feloszlásának kimondása, más társadalmi szervezettel való egyesülés, illetve kilépés elhatározása, továbbá más országos szervezethez, szövetséghez való csatlakozás, kilépés kezdeményezése; alapítvány vagy vállalkozás létrehozása, vállalkozásokhoz való csatlakozás,
d./ az elnökség éves beszámolójának elfogadása;
e./ az egyesület vezetõ szerveinek és tisztségviselõinek megválasztása, illetve visszahívása (a választás csak személyes jelenlét és nyilatkozattétel alapján érvényes),
f./ a tagsági díjak megállapítása;
g./ az egyesületi tagok és az egyesület szervei /tisztségviselõi/ között keletkezett viták elbírálása, tiszteletbeli tagsági cím visszavonása;
A közgyûlést az elnökség hívja össze és az elnök vezeti le.
A tagok a közgyûlésre szóló meghívót és a napirendet a közgyûlés elõtt legalább 14 nappal megkapják.
A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagoknak több mint a fele (legalább 50%+1 fõ) jelen van. A közgyûlés határozatait (ellenkezõ rendelkezés hiányában) egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az alapszabály módosításához és a jogutód nélküli megszûnéshez kétharmados szótöbbség kell. Ha a közgyûlés nem határozatképes és ismételt összehívására kerül sor, úgy a másodszor összehívott közgyûlés az eredeti napirendben szereplõ ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, errõl azonban a meghívóban a tagokat tájékoztatni kell.
A közgyûlés határozatait minden kérdésben nyílt szavazással hozza, kivéve azokat, melyekre kötelezõen érvényesülõ jogszabályi rendelkezés titkos szavazást ír elõ.
B/ Elnökség
1. Az Egyesület általános képviseleti és ügyintézõ szerve az elnökség, amely 3-6 fõbõl áll. Tagjait és elnökét, valamint az elnökhelyettest a közgyûlés három évre választja. A két választás között megüresedõ helyet pótválasztással kell betölteni.
A közgyûlés tiszteletbeli elnököt választhat, aki megválasztásával az elnökség tagjává válik.
2. Az elnökségen belüli munkamegosztásról az elnök javaslata alapján az elnökség dönt.
3. Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt elnökségi tag hívja össze, az ülést megelõzõen legalább tizenöt nappal, a napirend egyidejû közlésével.
Az elnökség akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.
Az elnökség határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
4. Az elnökség feladatai:
a./ a közgyûlések közötti idõszakban irányítja és folyamatosan biztosítja az egyesület mûködését;
b./ kidolgozza az egyesület szervezetének és gazdálkodásának konkrét mûködési rendjét szabályozó Szervezeti és Mûködési Szabályzatot /SzMSz/, azt, valamint annak módosításait jóváhagyásra a közgyûlés elé terjeszti, (Az SzMSz-ben meghatározottak nem tehetnek ellentétesek az Alapszabály rendelkezéseivel.)
c./ javaslatokat készít az egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó feladatokra és ezeket jóváhagyásra a közgyûlés elé terjeszti;
d./ kezeli az egyesület mûködése során keletkezett vagyont;
e./ intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszûnésével kapcsolatos ügyeket, a tagokról nyilvántartást vezet, dönt - a tiszteletbeli tag kivételével - a tag kizárásáról;
f./ összehívja a közgyûlést és javaslatot tesz annak napirendjére, évente beszámol a közgyûlésnek;
g./ végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a közgyûlés megbízza és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe.
5. Az elnökség üléseirõl jegyzõkönyv készül, amelyben az érdemi véleményeket, javaslatokat írásban rögzítik. Az elnökség a tagokra is kötelezõ döntését határozatba foglalja.
6. Az elnökség ülései az Egyesület tagjai számára nyilvánosak. Fontos közérdekbõl, illetve magánérdekbõl - az érintett kérelmére - a nyilvánosságot kizárhatja.
7. Az elnökség tagjai feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a közgyûlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg.

---

VIII. Az egyesület képviselete

---

1. Az Egyesület képviseletét az elnök és az elnökhelyettes önállóan állandó jelleggel, akadályoztatásuk esetén az elnök által kijelölt elnökségi tag eseti jelleggel látják el.
2. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnök és az elnökhelyettes együttesen jogosultak.

---

IX. Az egyesület gazdálkodása

---

Az Egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjét szabályozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, az alábbiak szerint valósítja meg:
1. Az Egyesület mûködésének pénzügyi alapját a tagdíjak, illetve egyéb bevételek /a tagok és más magán-és jogi személyek önkéntes adományai, az Egyesület alaptevékenységébõl eredõ gazdálkodásának eredménye, pályázatok, vállalkozási bevételek stb./ alkotják. Az Egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatására az Egyesület alapítványt hozhat létre.
2. A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét az éves költségvetés elfogadásával együtt a közgyûlés évente meghatározza.
3. Országos szövetséghez való csatlakozás esetén a szövetségi kiadások fedezéséhez szükséges egyesületi hozzájárulás mértékére a szövetségi alapszabály rendelkezései az irányadók.
4. Gazdasági-vállalkozási tevékenység elkezdésérõl és megszüntetésérõl a közgyûlés dönt. Az Egyesület vagyona korlátlan felelõsségvállalással történõ vállalkozásba nem vihetõ be.
5. Az Egyesület a bevételeit és kiadásait tételenként és jogcímenként nyilvántartja. Gazdálkodó tevékenységét egyebekben a hatályos jogszabályok elõírásai szerint folytatja.
6. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
7. Az Egyesület megszûnése esetén meglévõ vagyonának felhasználásáról a közgyûlés dönt. Amennyiben az Egyesületet a bíróság feloszlatja vagy megszûnését megállapítja, úgy az Egyesület vagyonára a törvényes rendelkezések az irányadóak.

---

X. Záró rendelkezések

---

1. Az Egyesület a közgyûlés határozata alapján - önállóságának megtartásával - országos szövetséghez csatlakozhat.
2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak és más vonatkozó jogszabályi elõírások az irányadók.

---

Szolnok, 2003. szeptember

A végzés száma : 1594
Jogerõre emelkedett 1999. augusztus 24.
Módosítás 2003. szeptember